Civilizációnk cirka ötezer éves történetében volt és van néhány „csoport”, aki nyíltan állította/állítja kiválasztottságát, előjogokat formál, és természetesnek tartja mindezt.

Meglehet, igazuk van. Mivel még mindig nem látunk bele a DNS igazi titkaiba, elképzelhető az is, hogy ezekbe a „csoportokba” határozott, kitörölhetetlen irányvonalat kódoltak a teremtők, ami idők feletti kiváltságokat biztosít számukra. Ha így van, ez célirányos, tudatos, de semmiféleképpen nem humánus tervezés részükről. Ez csak azt bizonyítaná, hogy saját, hibás önképüket erőltetik civilizációnk egész történetére.

Hibáinkat „másokra” hárítani persze a legegyszerűbb, de vajon tehetünk-e mást?

Mert a „bizonyítékok” léteznek, lehet, megdöbbentőek, de logikusak.

Ha a tudomány – vagy amit mi annak hiszünk –, még sokáig képtelen lesz eredendőinket és azok okait megfelelően elénk tárni és bizonyítani, más irányból kell/kellet elindulni.

A képlet és a módszer egyszerű, és ráadásul mindig is itt volt az orrunk előtt.

És ez nem más, mint írott történelmünk egy bizonyos részének megfejtése és benne az összefüggések megtalálása.

Paradox módon két zsidó tudós kezdte meg a múlt században az árnyéktörténelem és a sokezer éves népbutítás sötét ködeinek lebontását.

Samuel Noah Kramer és Zecharia Sitchin a sumér történelem legnagyobb szakértői voltak, akik először olvasták el és értelmezték végre homo sapiensi módon a sumér korból ránk maradt agyagtáblák üzeneteit.

A tanított merev, kontraszelekciós evolúcióval fertőzött, akadémikus történetszemlélet és eseményspirál elképesztő pofont kapott, amit már sosem képes kiheverni, mert egyszerűen hamis ok-okozati konstellációból épült fel. Bár álláspontjához dogmatikusan ragaszkodik, hiába minden tény és logikus ellenérv. Sajnos az árnyékhatalom továbbra is agyhalottként tart nyílván minden gondolkodásra képes egyedet.

Nézzük a tényeket, persze csak érintőlegesen, hiszen a téma kimeríthetetlen.

Senki sem tudja, honnan jöttek a sumérok. Titokzatos módon kerültek az ideális földre /Folyamköz, Mezopotámia, a mai Irán/, ahol minden adott volt egy optimális civilizáció létrejöttéhez. A sumérok égből jött istenei az annunakik, 3600 évente látogattak a Földre, ilyenkor a földi civilizációk fejlődése egyébként bizonyíthatóan mindig új irányt vett. A sumér társadalom saját leírásaik szerint annunaki alapokra épült, és mintha kopírozná a mai társadalmi berendezkedésünket.      

„Volt iskolarendszer, adórendszer, állami adminisztráció, ismerték a matematikát, a csillagászatot, a gyógyítást, de valahogy mégsem olyan, mint a mai fogyasztói társadalom. Egy nép, amelyik nem maga fedezte fel a világot, nem maga találta ki szabályait, nem maga tanulta meg üzemeltetni saját társadalmát, hanem megtanították neki. Ezen túlmenően irányították, ellenőrizték. Készen odaadták a tudást. Ez mintha ma is így lenne, mintha nem mi lennénk ilyen ügyesek és okosak, mintha mi is készen, gyorsan kapnánk dolgokat. Mintha a történelem ismétlésekbe bocsátkozna…”

 De ez egy másik téma…

Ami nem hasonlít a mai állapothoz, hogy a sumér nép nagy egységben élt a természettel, nem leigázta azt, hanem alkalmazkodott hozzá. Persze nem is rendelkeztek olyan „hatásos” technikával ellene, mint mi.

Az élet kevésbé volt adminisztrált, de nyugodtnak és kiszámíthatónak tűnt. Az istenek átadták a tudást az élet minden területén, és irányítottak, úgy, hogy köztük éltek királyokként, dinasztikusan.

Az ékírásos, piktogramos táblákon tetten érhető dolgok sora: mezőgazdasági munkákból élő falvak, városok, amikben kézműves műhelyek, iskolák, törvénykezési épületek, kórházak állnak, de vannak állatkertek, múzeumok, színházak! Alkottak tanmeséket, irodalmi műveket, lerakták egy korát megelőző matematika alapjait /hatvanas számrendszer/, törvényeket alkottak, ismerték a DNS-t, tudtak a génmódosításokról, ismerték a Naprendszer bolygóit, még a Plutót is! /Mi csak az elmúlt század harmincas éveiben jöttünk rá, hogy létezik!/ Alkalmazták a sugárterápiát, a biorezonanciát. Volt sztriptíz, cirkusz, szociális reform, munkabér, minden tudást igyekeztek megörökíteni az utókornak, még a házak falán is okosságok „ék-esedtek”.

/Ne felejtsük el, hogy a „modern” történelem–felfogás szerint a sumérek semmiből való indulása idején, úgy hat-nyolcezer éve, az ember a primitívnek tartott pattintott, csiszolt kőkorszakban élt! Ez valahogyan nem stimmel…/

Ám a bajok őket is megtalálták, vagy tán isteneik jellemhibái kerültek fölénybe.

„Az emberi uralkodásvágy, avagy az istenek összeférhetetlensége háborúkat okozott, amihez pénzre volt szükség, és ez eredményezte az adórendszer bevezetését. Ahogy egyre több pénz kellett, egyre nagyobbak lettek az adók, az emberek egyre jobban kibújtak alóla, és amikor már az adóellenőrnek is ellenőre volt, akkor meg is bukott a sumér társadalom.”

Suméria eltűnt az annunakikkal együtt, de vajon eltűnt-e ez a szimbiózis igazából, hiszen négyezer évet kibírt egykor…

Az annunakik földi ciklusa nagyságrendekkel hosszabb volt bolygólyuk, a Nibiru keringési pályája miatt, így az ő életükből mindössze egyetlen év telt el, amíg a Földön kb 3600! Most sokan azt mondják, ez egy állati nagy baromság, pedig, ha tényleg igazat írnak sumér őseink /és miért hazudnának?!/, ez egyszerű fizikai törvény.

Tán még fizikailag is itt lehetnek belőlük, ám ha ez mára képtelenség, mert mégsem voltak képesek ilyen sokáig a földi törvényszerűségeket /pl. nehézségi erő, gyors napszak változások/ elviselni és túlélni, az nem, hogy genetikailag biztosan örökítették a vérvonalat. Itt járnak köztünk utódaik, olyanok, mint mi, de valójában mégis kiválasztottak, kiváltságosak. És birtokolnak óriási anyagi javakat, kimeríthetetlen tudást, és ezáltal valódi, de láthatatlan árnyékhatalmat. 

Szóval itt tartunk, tarthatunk most.

Egy utolsó békés felkelés címet adtam a posztnak, amit az ellen az árnyékhatalom ellen kell megvívnunk /hogy életben maradhassunk, és megmenthessük a Földet gyerekeinknek is/, aminek teljesen közömbös a sorsunk, amit hidegen hagy, hogy civilizációnk dicstelen véget ér. Aminek ezek mellett legfőbb bűne, hogy a mai napig annak tart, amire eredendően megalkotott: tudatlan, ostoba rabszolgának!  

folyt. köv.